Friss és ropogós tészta, igazi tavaszi fogás.
Amikor Gennaro Contaldo workshopján vettem részt, valaki megkérdezte tőle, hogy melyik a kedvenc tésztája. Ezt a kérdést én is állandóan megkapom, de nem igazán tudok rá mit mondani, mert mindet szeretem. 😀 Ezért általában azt említem, amit épp utoljára ettem.
Gennaro válasza azonban nagyon megfogott: az egyszerű ételeket szereti. Szerintem teljesen igaza van, és szerintem ez az olasz konyha és a tésztaételek lényege: az egyszerűség. Gondoljatok csak egy könnyű paradicsom szószra, vagy a pestora. Néhány hozzávaló, amik a legtöbb konyhában/kamrában mindig megtalálhatók és mégis mennyire fantasztikus ételek készíthetők belőlük. Ha csak rá gondolok, összefut a nyál a számban és éhes leszek. 🙂
Ez a tésztaétel is pont ilyen: egyszerű, gyors, könnyű, friss.
Elkészítés
A durumlisztet mérd tálba, fokozatosan adagolva hozzá a vizet, gyúrj sima felületű, ruganyos tésztát. A tészta akkor jó, ha felülete teljesen sima, az összes repedés és ránc eltűnik róla.
A tésztát oszd 6 részre, amit épp nem használsz tekerd műanyag fóliába, vagy nedves konyharuhába, hogy ne száradjon ki. Az első hatod
tésztát sodord mutatóujjnyi vastag hurkává, vágd fel fél centis darabokra. Egy széles pengéjű, tompa kés segítségével mindegyiket pörgesd át bordázón (videós segítséget itt találsz, 7:57). Egy nagy lábosban forralj sós vizet (literenként 7 g só szükséges a főzővízbe), 3-4 perc alatt főzz ki benne a tésztát.
A pestót kanalazd egy serpenyőbe, lazítsd fel 2-3 kanál tésztafőző vízzel. Szűrőkanállal merd a tésztát a pestóra, forgasd össze.
Parmezánnal és friss borsócsírával megszórva tálald.
