Nem csak a virágból, a bogyóból is készülhet lekvár.
Tudtad, hogy a bodza bogyóit is fel lehet használni? Nekem erről gyerekkori emlékeim vannak. Akkoriban minden évben kétszer indultunk bodzát szedni. Tavasszal a virágokból készítettünk szörpöt, ősszel pedig a fekete bogyókból lekvárt. Ez utóbbi valamiért kikopott a családi hagyományok közül, pedig a savanykás bogyókból készített jam nagyon jól illik sültekhez.
Néhány hete még Balatonon ücsörögtünk a kertben Anyukámmal. Egyik nap megkérdezte, hogy mi az a fekete, ami a kert végében belóg a kerítésen keresztül. Amikor mondtam neki, hogy bodza, rögtön beugrott mindkettőnknek, hogy megkopaszthatnánk a bokrot és ismét, oly sok év (legalább 25) kihagyás után ismét készíthetnénk lekvárt. Fogtuk hát a bozótvágót -kellett, mert a szomszéd nem gondozza a földjét- hogy meg tudjuk közelíteni a bokrot és leszedtünk két hatalmas szatyor bodzatermést. Itthon pedig elkészítettük a lekvárt, ami idén a Márton-napi libasült és a Hálaadás-napi pulyka mellé biztos, hogy felkerül az asztalra.
De vigyázz, a bogyókat nyersen ne kóstold meg, mert enyhán mérgező, azonban ha felfőzöd, úgy már fogyasztható és teljesen ártalmatlan lesz.
Hozzávalók
1300 g bodzabogyó (passzírozva mérve)
500 g cukor
1 csomag jamfix
1 evőkanál keményítő, ha szükséges
Elkészítés
A bogyókat mosd le, egy villa segítségével távolítsd el a szárról. Sűrű paradicsom passzírozón passzírozd át, majd tedd egy lábosba a cukorral és a jamfixszel.
Forrald fel, főzd addig, amíg sűrű, lekvár állagú nem lesz – ha kiskanállal egy hideg tényéra teszel belőle keveset, és megdermed, akkor készült el. Ha a lekvár túl folyós, egy evőkanál keményítőt keverj el néhány csepp vízzel, majd add a lekvárhoz. gyöngyözve főzd 8-10 percig, így besűrűsödik a lekvár.
A lekvárt forrón tedd üvegekbe, jól zárd le, 5 percre fordítsd fejre, majd már a talpán mehet a spejzba/kamrába.